Ugrás a fő tartalomra

Trakai

Trakaiban ismét nem sátorban aludtunk, mert a kempingnél alig valamivel drágábban találtunk a várostól nem messze egy nagyon kényelmes, színvonalas szállást.
3 kilométerre voltunk a várostól, de nem akartuk a kocsit elővenni, neki is járt egy nap pihenő, így gyalog vágtunk neki a mai napnak. Így sikerült közel 15 kilométert sétálni nap végére.
Trakai egy félszigeten fekszik, a Galve-tó partján, amiről pedig híres, az a tó egyik szigetén álló vár. A félsziget partja mentén sétáltunk el a várig, egy kellemes kis sétányon és nagyon sajnáltuk, hogy rossz időre készültünk és esőkabátot vittünk magunkkal, nem pedig fürdőruhát. Közel 30 fok volt napközben, de reggel még vihart jeleztek elő délutánra. 
A sétány mentén különböző vízi eszközöket lehet bérelni, kajakot, csónakot, vízi biciklit, SUP-ot, de vitorlásra és kishajóra is be lehet fizetni egy órás sétahajózásra.
A várat a 14. században építették, de az évszázadok során csökkent a jelentősége, nem használták és így egyre romlott az állapota.  Végül a II Világháború után kezdték el felújítani és 1987-re készültek el vele.
Trakai régóta lakott település, így sok hagyományos faházat is láthatunk az utcákon, ha a régi városrészben is sétálunk egyet. Ezeket a faházakat élénk színűre festik általában, így nagyon vidám a városkép. Lengyelország északi részén is sok ilyen típusú házat láttunk.

Vezetés: 0 km
Séta: 14446 m




Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A híres Preikestolen túra

Magunkhoz képest korán reggel indultunk a mai túrára, de mikor a Prédikálószék szikla parkolójához értünk, kiderült, hogy még korábban kellett volna jönnünk, mert már rengetegen voltak akkor a parkolóban és folyamatosan érkeztek a kocsik. Nem csodálkozhattunk, gyönyörű idő volt és hétvége. Az előző napok esői után sokan indultak el ma a sziklához. Mint kiderült, a mellettünk parkoló jármű tulajdonosa két napja várt már, hogy elálljon az eső és elindulhasson túrázni. Ehhez képest szerencsésnek éreztük magunkat. Ugyan mi is veszítettünk egy napot, de az előző nap sem telt el hiábavalóan, láttunk sok szépet. Gyors reggeli után összeszedtünk a szükséges holmikat, meleg ruhát, esőkabátot, kevés élelmet és vizet. Szó szerint tömegben indultunk neki a hegynek, de szerencsére fél óra után a nehezebb emelkedőkön szétszóródtak az emberek, mindenki a maga tempójában haladt felfele a lépcsőkön. Közel 4 km alatt kellett leküzdeni a 330 méteres szintkülönbséget. 270 méter magasról indultunk, a szi…

Veszélyes-e a síelés?

Január végén szüleimmel Franciaországba utaztam síelni. Nálunk a családban már-már hagyomány a téli síelés. Szüleim közel 20 éve telente többször is eljárnak a hegyekbe. Hol Ausztriába, hol Olaszországba, hol Szlovákiába, hol Franciaországba. Ilyenkor általában visznek magukkal valakit a családból, vagy akár többedmagunkkal is csatlakozhatunk. Tavaly unokaöcsémmel mentünk velük, szintén Franciaországba és a síelés második napján a felvonóból kiszállva sikerült olyan szerencsétlenül csúszni, hogy fellöktem Anyukámat, akinek térdszalag-húzódása lett és majd 2 hónapot feküdt otthon utána rögzítővel a lábán. Nem tudom, ez rémítette-e meg jobban Ádámot, vagy a hosszú buszos út Franciaországig, mindenesetre úgy döntött, hogy ő inkább otthon marad, míg mi síelünk, nem kockáztatva a testi épségét. Lelkemre kötötte, hogy vigyázzak magamra nagyon, nehogy lesérüljek, mivel december óta megvannak a jegyeink a várva várt útra az USA-ba, ahol egy körutat tervezünk, valamint egy hajóútra a Karib-sz…

Tirana, Albánia fővárosa

Érkezésünk másnapján Tirana felfedezésére indultunk. A szállásunktól besétáltunk a központba. Már ez a séta is érdekes volt. Nagyon szép idő volt, ez fokozta a város mediterrán hangulatát. Az utcák tele voltak járókelőkkel, a parkokban idős bácsik ülték körül az asztalokat, dominóztak, sakkoztak, kártyáztak, a nénik az utcai árusoknál vásároltak. Mintha a város összes lakosa a házakon kívül tartózkodna. A főtérre érkeztünk, itt megkerestük a turista információs irodát, és beszereztük a szükséges térképeket és információkat. Tiranában nem kell nagy távolságokat megtenni, hogy az ember bejárja a látnivalókat, így nagyon kényelmes volt a városnézés. A főtéren kezdtünk, ami Szkander bég nevét viseli. Ekörül található az Óratorony, a város legrégibb mecsete, az Et’hem Bey mecset, a Nemzeti Történeti Múzeum, az Opera épülete és itt található a tér közepén Szkander bég lovas szobra is. Épp dél lett, mire bejártuk a teret, meg is szólalt a müezzin imára szólító hangja a mecsetből, ugyanis Al…