Ugrás a fő tartalomra

Érkezés Észtországba

Reggel még egy utolsó pillantást vetettünk a vándorkövekre a tengerparton, majd elindultunk Észtország felé.
Augusztus 20-a nemzeti ünnep Észtországban is, mint otthon. Mi ezen a napon léptük át az észt határt. A Sooma Nemzeti Park felé tartottunk, ahol vadkempingezésre készültünk ismét. Útközben egy városkában láttunk sátoros ünnepséget, hasonlót, mint amiket otthon is tartanak, ezen kívül csak azért tűnt fel, hogy ünnep van, mert a nemzeti park látogatóközpontja zárva volt. Az utunk addig eseménytelen volt. Észtországban megláttuk utunk első jávorszarvas átkelést jelző tábláját, de jávorszarvassal egy jó ideig nem találkoztunk még. Már meg sem lepődtünk, hogy a látogatóközponthoz 7 kilométert földúton kellett megtennünk. Mindhárom balti államban sok út nincs még leaszfaltozva.
A látogatóközponttól indul a Hód tanösvény, aminek nagy része fapallón vezet itt is, ezt még bejártuk sátorállítás előtt. A területen, amin a tanösvény keresztülvisz, végig látni a hódok korábbi munkálkodásait. Sajnos magukat az állatokat nem láttuk, csak a fákat, amiket kidöntöttek, egy régi gátat, ami már nem tartotta vissza a vizet és egy korábbi hódvárat, ami már szintén nagyon rossz állapotban volt. Egy helyen a jávorszarvas nyomait is mutatták egy fán, amit kidörzsölt, de itt sem sikerült jávorszarvast látnunk. Több fán jelölték az előző évek tavaszi áradásainak vízszintjét is. Akkor csónakázva lehetett csak a tanösvényen végigmenni.
Séta után felállítottuk a sátrunkat, vacsoráztunk és örültünk, hogy aránylag kellemes az idő. Hűvös volt, de nem esett az eső.

Vezetés: 156 km
Séta: 6521 m


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bemutatkozás

Idén májusban hirtelen úgy döntöttünk, hogy feladva addigi munkánkat, augusztustól "másfél év szabadságra" megyünk. Felmondtunk munkahelyünkön és most úgy tervezzük, nagyjából másfél évre kicsit kiszakadunk a mókuskerékből és valami egészen mással foglalkozunk, mint eddig évekig az irodában.
Főként utazgatni szeretnénk, hogy jobban megismerjük a világot és magunkat is, de arra is gondoltunk, hogy ha úgy adódik dolgoznánk is. Akár önkéntes munkát is végeznénk vagy esetleg szállásért és ellátásért cserébe dolgoznánk valahol.
Különböző terveink vannak, először is a Nordkappra készülünk autóval, az itteni kánikulából a hűvösebb égtájak felé utazunk.
Erika & Ádám



Kempingezési gyakorlat

Készülődvén a nagy útra, különböző gyakorlatokat tartunk Ádámmal. Szarvason a Holt-Körösben fürödve már tartottunk mentési gyakorlatot Baywatch-módra, aztán mivel én évek óta nem vezettem, de most két sofőrre lesz szükségünk, mivel több mint 7000 km-t kell megtennünk autóval, vezetési gyakorlatot is tartottunk. Sátorépítési gyakorlat is volt már, nem is akárhol, a szobában, az esős idő miatt.
A legfontosabb viszont a kempingezési gyakorlat volt, mivel már nagyon rég nem sátrazott egyikünk sem és úgy tervezzük, hogy az északi körutunk nagy részén az éjszakákat sátorban fogjuk eltölteni.
Ki kellett próbálnunk, hogy hogyan bírjuk a sátorozással járó macerát.
Galyatetőre utaztunk el pár napra a Mátrába, ahol a Turista Centrum új kempingjét próbáltuk ki, ami még teljesen kész sincsen. Nincs pl elkerítve az erdőtől így rögtön első éjszaka, nem sokkal lefekvés után fontos dolgot tanultunk. Ételt, könnyen megközelíthető helyen, még a sátor előterében sem lehet hagyni, mivel a rókáknak jó a s…

Kezdődik az utazás

Ma reggel végre elindultunk a várva várt kalandra. Utazáshoz ideális, esős napot fogtunk ki, az előző napi 40 fokos kánikula után. Kényelmes tempóban haladtunk, 550 kilométert tettünk meg egész nap.
Többször is megálltunk, többek között azért is, hogy geocaching ládákat keressünk. Azt találtam ki ugyanis, hogy útközben végig „nyomokat” hagyunk majd. Otthagyjuk az aláírásunkat a geocaching ládákban. Az elsőt Poroszlón találtuk, majd a következőt már Szlovákiában, Lipnikyben. Nem vagyunk nagy ládakeresők, de ha megyünk valamerre és útba esik egy-egy érdekes láda, azt begyűjtjük. Most inkább az egyszerűbbeket kerestük menetközben.
Délután már Lengyelországba értünk és 6-kor még a nap is előbújt. Meg is álltunk rögtön egy magyar étteremnél. Még csak pár órája hagytuk el az országot, de a honvágy máris ide húzott minket J
Bográcsgulyást, egy helyi specialitást, rzeszowi savanyú levest és Gundel palacsintát rendeltünk. Az étlapon tényleg rengeteg magyar étel volt és magyar borok is. A falo…