Érkezés Észtországba

Reggel még egy utolsó pillantást vetettünk a vándorkövekre a tengerparton, majd elindultunk Észtország felé.

Augusztus 20-a nemzeti ünnep Észtországban is, mint otthon. Mi ezen a napon léptük át az észt határt. A Sooma Nemzeti Park felé tartottunk, ahol vadkempingezésre készültünk ismét. Útközben egy városkában láttunk sátoros ünnepséget, hasonlót, mint amiket otthon is tartanak, ezen kívül csak azért tűnt fel, hogy ünnep van, mert a nemzeti park látogatóközpontja zárva volt. Az utunk addig eseménytelen volt. Észtországban megláttuk utunk első jávorszarvas átkelést jelző tábláját, de jávorszarvassal egy jó ideig nem találkoztunk még. Már meg sem lepődtünk, hogy a látogatóközponthoz 7 kilométert földúton kellett megtennünk. Mindhárom balti államban sok út nincs még leaszfaltozva.

A látogatóközponttól indul a Hód tanösvény, aminek nagy része fapallón vezet itt is, ezt még bejártuk sátorállítás előtt. A területen, amin a tanösvény keresztülvisz, végig látni a hódok korábbi munkálkodásait. Sajnos magukat az állatokat nem láttuk, csak a fákat, amiket kidöntöttek, egy régi gátat, ami már nem tartotta vissza a vizet és egy korábbi hódvárat, ami már szintén nagyon rossz állapotban volt. Egy helyen a jávorszarvas nyomait is mutatták egy fán, amit kidörzsölt, de itt sem sikerült jávorszarvast látnunk. Több fán jelölték az előző évek tavaszi áradásainak vízszintjét is. Akkor csónakázva lehetett csak a tanösvényen végigmenni.

Séta után felállítottuk a sátrunkat, vacsoráztunk és örültünk, hogy aránylag kellemes az idő. Hűvös volt, de nem esett az eső.

Vezetés: 156 km
Séta: 6521 m