Saarema, Kaali meteorkráter

Első észtországi reggelünkön esőre ébredtünk. Ez sajnos keresztbe húzta a számításainkat, jóval később tudtunk csak elindulni, mint eredetileg szerettünk volna. Egy idő után csendesedett az eső és délre össze tudtunk pakolni. Ma már Saarema szigetére szerettünk volna érni, kinéztünk egy vadkempingre alkalmas helyet is a sziget nyugati végében, a ferde világítótoronyhoz közel. 

Röviddel indulás után még megálltunk a Sooma Nemzeti Parkban tenni egy 3,5 kilométeres sétát az itteni lápos részen, de a lettországi Kemeri Nemzeti Parkban látott lápos terület sokkal lenyűgözőbb és érdekesebb volt. Itt sokkal kevesebb kis tó van, jobban feltöltődött már a terület.

A séta után megállás nélkül mentünk Virtsuig, innen indult a kompunk Muhu kicsi szigetére, amit egy gáttal összekötöttek Saarema nagyobb szigetével. Saarema Észtország legnagyobb szigete, a Balti-tengerben fekszik, kb 40.000 ember lakja. Fővárosa Kuressaare, egy 16.000 lakosú városka.

A szigeten laktak az észt kalózok, akiket keleti vikingeknek is hívtak, míg a 13. század elején a Lív Kardtestvérek meg nem hódították.

A kompút fél óra volt, egy vadonatúj, idén forgalomba állított, több emeletes hajóval utaztunk. Partra szállás után a főváros felé autóztunk. Útközben a Kaali meteorkrátereknél álltunk csak meg, a szélmalomparkot Anglánál kihagytuk. Itt úgy tűnt, javul az idő. A kráterek nagyjából 3000 éve keletkeztek, mikor egy meteor a Földtől 8-10 km magasságban felrobbant és a darabjai itt Saarema szigetén szóródtak szét. A legnagyobb meteordarab 46 tonnás lehetett és 3-6 méter átmérőjű. A kráter feltöltődött vízzel, egy kis tó alakult ki, ahol még a vaskorban áldozati helyet alakítottak ki. A krátertó földöntúli volt és mitológiákat kapcsoltak hozzá. Manapság nem nyújt nagy látványosságot. Mi azért töltöttünk el itt sok időt, mert elkezdett zuhogni és egy tető alatt vártuk, hogy elálljon, majd kerestük az itt elhelyezett geocaching ládát.

Az egész napos esős idő miatt már éppen foglaltunk volna szállást az interneten, de mivel nem volt egyik lehetőség sem annyira szimpatikus, még vártunk vele egy kicsit, amíg Kuressaaréba nem érünk. A vadkempinges terveinkről már letettünk, mert a hely, amit kinéztünk, nagyon messze volt még, ahhoz túl későn indultunk délelőtt, hogy időben odaérjünk. Pár kilométert autóztunk a sziget déli része felé és nagyon meglepődtünk, mert ott nyoma sem volt az esőnek. Így végül mégis a sátrazás mellett döntöttünk, de kerestünk egy tengerparti kempinget. Azt gondoltuk nagyon hangulatos lesz, de nem számoltunk a nagy széllel és a partra kimosott algákkal, amik miatt az egész parti szakasz büdös volt. Kénytelenek voltunk a sátrunkat a parttól távolabb felverni.

Vezetés: 229 km
Séta: 10209 m