Továbbra is Észtországban

A mai napon folytattuk utunkat tovább Tallinn felé. Már nem voltunk messze, így ráérősen pakolásztunk reggel. Az idő nem volt kellemes. Fújt a szél és 7 fok volt. Reggeli után Paldiski sziklái felé vettük az irányt. Paldiski egy település, ami a szovjet megszállás alatt elzárt katonai terület volt. Manapság vezetett túrákat szerveznek a régi katonai bázis területére. Mi ezt a programot kihagytuk, a világítótoronyhoz mentünk, amit az 50 méterrel a tenger felé magasodó sziklákra építettek. A sziklafal folyamatosan omlik le a mélybe, ki is táblázták, hogy veszélyes a szélére menni, bármikor leszakadhat a gyenge lemezes fal. Itt is hasonlóan rossz volt az idő, mint a táborhelyünkön, így nem sokáig maradtunk.

Indultunk tovább Keila-Joa felé, ahol egy vízesést néztünk meg és sétáltunk a környező parkban, a folyóparton. Itt már egy kicsit jobb idő volt, piknikezni is tudtunk a vízesés felett, majd séta közben megint megkerestünk egy geocaching ládát.

A ma esti, vadkempingre alkalmas táborhelyünk nem messze volt innen, ismét közel a tengerparthoz. Észtországban egyébként elég sok a kijelölt táborhely, nemzeti parkokban vagy természetvédelmi területeken, ahol gond nélkül lehet tüzet rakni, grillezni, sátorozni. Ehhez biztosítanak tűzifát, kisebb fedett helyeket, asztalokat, padokat, tűzrakó helyet és WC-t is. Jó lenne otthon is a hasonló infrastruktúra.  Ezen az oldalon lehet megtalálni, merre vannak a vadkempingre alkalmas területek. 
Ma sikerült végre időben letáboroznunk, így kicsit pihenni is tudtunk. Szükségünk volt rá, mert másnap már Tallinn volt az úticél, ahol ismét egy intenzív városnézés várt minket.

Vezetés: 97 km
Séta: 10656 m

Paldiski sziklái

Keila-Joa vízesés