Ugrás a fő tartalomra

Gauja Nemzeti Park I

A rigai szállásunkkal kapcsolatos rossz élmények után, fáradtan értünk Siguldába, a Gauja Nemzeti Park központjába. Még korán reggel volt, ködös volt a táj, első dolgunk volt beülni egy kávéra és reggeli péksüteményre egy cukrászdába, ahol pihentünk kicsit és meg is tudtuk tervezni az aznapi programunkat.
Egy rövidke, 6 kilométeres túrát néztünk ki, de végül a kitérőkkel együtt sikerült 15 kilométert bejárnunk aznap is a környéken. Siguldából a Gauja-folyó feletti hídon átsétáltunk Turaidára, ahol több látnivaló is található. A Gütmanala barlanggal kezdtük, ami már évszázadok óta kedvelt célpont. Ez Lettország legnagyobb barlangja és a fala tele van feliratokkal, amiket a korábbi utazók véstek a homokkőbe. A legrégebbi a 17. századból való. Ezen a barlangon kívül van még néhány kisebb is a közelben. A Gauja folyó partján haladtunk tovább a Múzeum parkba, ahol a Turaida kastély is található. Valamint itt lehet megnézni, többek között, Lettország egyik legrégibb fatemplomát, egy szoborparkot és Turaida rózsájának sírját is. A kastély tornyából minden irányba el lehet látni, így látszik, hogy mindenfelé erdők veszik körbe a területet. Vadregényes a táj.
A park bejárása és egy közeli étteremben elköltött kellemes ebéd után folytattuk tovább az utunkat a dombok között, a korábban már megtekintett barlangok felé. Innen viszont nem a hídon keresztül mentünk vissza Siguldába, hanem először Krimuldába mentünk fel egy gyalogos szerpentinen, ami az egyetlen szerpentin a Baltikumban, lévén, a terület nagy része síkság. Krimuldából libegővel keltünk át folyó túlpartjára. Az út a libegővel nagyjából 10 perc és csak egy kabin közlekedik a két oldal között. Ami miatt viszont mégis érdekes ez a szerkezet, hogy lehetőség van a bungee jumping-ot is kipróbálni a kabinból, sőt, a fél távot a folyó felett meg lehet tenni úgymond repülve is. Vízszintesen felerősítenek két embert a két drótkötélre, és így lehet pár percet a folyó felett repülni, míg a kabin a túlsó parton tartózkodik. De nem csak ennyi a szórakozás. A siguldai oldalon egy egész szórakoztató park található. Óriáskerék, bob pálya, gokart pálya, kalandpark és egyéb játékok. Télen sípálya is üzemel a 300 méternél nem magasabb domboldalon, rendes felvonóval, ami még most nyáron is üzemel.
Nekünk most nem volt időnk ezeket kipróbálni, mennünk kellett szállást keresni éjszakára. A Nemzeti Park térképei alapján arra jutottunk, hogy több vadkempingezésre kijelölt terület is van, főleg a folyó mentén, az evezős túrázóknak. Mi viszont egy olyat kerestünk, aminél a kocsit közel lehet parkolni a sátorhoz. Egész hamar meg is találtuk a helyet, de végül kiderült, hogy ez egy magánterület, így még a tulajdonosokat is meg kellett keresni, hogy engedélyt kérjünk a sátorozásra. Szerencsére ezzel nem volt probléma, így az eddigi legjobb helyen, egy kis erdőben, teljes csendben, a természetben, mégis elég kulturált helyen tudtunk sátorozni.

Vezetés: 55 km
Séta: 19602 m


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bemutatkozás

Idén májusban hirtelen úgy döntöttünk, hogy feladva addigi munkánkat, augusztustól "másfél év szabadságra" megyünk. Felmondtunk munkahelyünkön és most úgy tervezzük, nagyjából másfél évre kicsit kiszakadunk a mókuskerékből és valami egészen mással foglalkozunk, mint eddig évekig az irodában.
Főként utazgatni szeretnénk, hogy jobban megismerjük a világot és magunkat is, de arra is gondoltunk, hogy ha úgy adódik dolgoznánk is. Akár önkéntes munkát is végeznénk vagy esetleg szállásért és ellátásért cserébe dolgoznánk valahol.
Különböző terveink vannak, először is a Nordkappra készülünk autóval, az itteni kánikulából a hűvösebb égtájak felé utazunk.
Erika & Ádám



Kempingezési gyakorlat

Készülődvén a nagy útra, különböző gyakorlatokat tartunk Ádámmal. Szarvason a Holt-Körösben fürödve már tartottunk mentési gyakorlatot Baywatch-módra, aztán mivel én évek óta nem vezettem, de most két sofőrre lesz szükségünk, mivel több mint 7000 km-t kell megtennünk autóval, vezetési gyakorlatot is tartottunk. Sátorépítési gyakorlat is volt már, nem is akárhol, a szobában, az esős idő miatt.
A legfontosabb viszont a kempingezési gyakorlat volt, mivel már nagyon rég nem sátrazott egyikünk sem és úgy tervezzük, hogy az északi körutunk nagy részén az éjszakákat sátorban fogjuk eltölteni.
Ki kellett próbálnunk, hogy hogyan bírjuk a sátorozással járó macerát.
Galyatetőre utaztunk el pár napra a Mátrába, ahol a Turista Centrum új kempingjét próbáltuk ki, ami még teljesen kész sincsen. Nincs pl elkerítve az erdőtől így rögtön első éjszaka, nem sokkal lefekvés után fontos dolgot tanultunk. Ételt, könnyen megközelíthető helyen, még a sátor előterében sem lehet hagyni, mivel a rókáknak jó a s…

Kezdődik az utazás

Ma reggel végre elindultunk a várva várt kalandra. Utazáshoz ideális, esős napot fogtunk ki, az előző napi 40 fokos kánikula után. Kényelmes tempóban haladtunk, 550 kilométert tettünk meg egész nap.
Többször is megálltunk, többek között azért is, hogy geocaching ládákat keressünk. Azt találtam ki ugyanis, hogy útközben végig „nyomokat” hagyunk majd. Otthagyjuk az aláírásunkat a geocaching ládákban. Az elsőt Poroszlón találtuk, majd a következőt már Szlovákiában, Lipnikyben. Nem vagyunk nagy ládakeresők, de ha megyünk valamerre és útba esik egy-egy érdekes láda, azt begyűjtjük. Most inkább az egyszerűbbeket kerestük menetközben.
Délután már Lengyelországba értünk és 6-kor még a nap is előbújt. Meg is álltunk rögtön egy magyar étteremnél. Még csak pár órája hagytuk el az országot, de a honvágy máris ide húzott minket J
Bográcsgulyást, egy helyi specialitást, rzeszowi savanyú levest és Gundel palacsintát rendeltünk. Az étlapon tényleg rengeteg magyar étel volt és magyar borok is. A falo…