Ugrás a fő tartalomra

Kuressare, Saarema

Reggel ismét hideg időre ébredtünk. Látszott, hogy bármikor elkezdhet esni az eső is, így nagyon gyorsan pakoltuk össze a felszerelésünket, nehogy megint vizesen kelljen összecsomagolni a sátrat. Kuressarén keresztül vitt az utunk és a várat akartuk még itt is megnézni. Ez a Baltikum legjobb állapotban fennmaradt erődítménye. Először úgy gondoltuk, csak kívűlről nézzük meg, de ahogy körbejártuk, látszott, hogy érdemes lehet belülről is felfedezni. Nem is csalódtunk. A vár szinte összes termét be lehet járni, a tornyokba fel lehet menni, és különböző kiállításokat is meg lehet nézni. Van természettudományi kiállítás, az Észtországban élő állatokról, itt honos növényekről, és a szigetet érintő geológiai tudnivalókról. A történelmi kiállítás pedig egészen az évezredekkel ezelőtt élt első szigetlakóktól a közelmúlt történelmi eseményeiig nyújt bepillantást Észtország múltjába és jelenébe. A legérdekesebb mégis maga a vár épülete volt. Körben még megvan a várárok, a várfal kb 5 méter széles, egy hatalmas kapun lehet a várudvarba bejutni. A tornyokba keskeny csigalépcsők vezetnek itt is fel. A két torony között, több emeletnyi magasságban, a vár falán lehet körbesétálni. Az egyik torony megmászása közben furcsa hangokat hallottunk, először azt hittük, a szél süvít. Viszont mikor az egyik szinten beléptünk egy kis átjáróra, rájöttünk, hogy nem a szél volt az, amit hallunk, hanem egy oroszlán bömbölése. Kiderült, hogy a vár urának szobájához értünk, ahol a várban tartózkodásakor a rabok ügyében döntött. A hiedelmek szerint, a halálra ítélteket, a szoba melletti mély aknába lökték, ahol éhes oroszlánok várták a szerencsétleneket. Mikor az akna feletti hídra ér a látogató, hangzik fel az oroszlánok bömbölése, melyet a torony többi részében is hallani. A vár egy másik szobájában egy teremőr magyarázza el, hogyan működött a padlófűtés a várban már 300 évvel ezelőtt.
A vár és a kiállítások megtekintése lefárasztott minket, főleg szellemileg. Az ismét csepergő eső pedig kicsit elkedvetlenített, így gyorsan beültünk egy kellemes kis étterembe, hogy egy jó ebéd után  vághassunk neki az útnak vissza, Észtország szárazföldi részére. Útközben Muhu szigetén még megnéztünk egy hagyományos szélmalmot, kárpótlásul, hogy az anglai szélmalom park kimaradt.
A kompozás megint ugyanúgy zökkenőmentesen ment, mint előző nap. Vadkempingezésre készültünk ismét, még a helyszínt is kinéztük előre. Nagyon szép útvonalon autóztunk, fenyőerdők között; vándorkövek mellett haladtunk el. Azt gondoltunk erdőben fogunk sátorozni, de végül ismét tengerparton töltöttük az éjszakát. Méghozzá a legszebb tengerparton, amerre eddig jártunk. Tiszta, homokos tengerpart volt és nem fújt a szél, tükörsima volt a víz. Órákig elnéztük volna, de sátrat kellett állítanunk és a vacsoráról is gondoskodnunk kellett.

Vezetés: 199 km
Séta: 10698 m

Vár Kuressaréban

Tengerpart közel a táborhelyhez

Tengerparti erdősáv


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bemutatkozás

Idén májusban hirtelen úgy döntöttünk, hogy feladva addigi munkánkat, augusztustól "másfél év szabadságra" megyünk. Felmondtunk munkahelyünkön és most úgy tervezzük, nagyjából másfél évre kicsit kiszakadunk a mókuskerékből és valami egészen mással foglalkozunk, mint eddig évekig az irodában.
Főként utazgatni szeretnénk, hogy jobban megismerjük a világot és magunkat is, de arra is gondoltunk, hogy ha úgy adódik dolgoznánk is. Akár önkéntes munkát is végeznénk vagy esetleg szállásért és ellátásért cserébe dolgoznánk valahol.
Különböző terveink vannak, először is a Nordkappra készülünk autóval, az itteni kánikulából a hűvösebb égtájak felé utazunk.
Erika & Ádám



Kempingezési gyakorlat

Készülődvén a nagy útra, különböző gyakorlatokat tartunk Ádámmal. Szarvason a Holt-Körösben fürödve már tartottunk mentési gyakorlatot Baywatch-módra, aztán mivel én évek óta nem vezettem, de most két sofőrre lesz szükségünk, mivel több mint 7000 km-t kell megtennünk autóval, vezetési gyakorlatot is tartottunk. Sátorépítési gyakorlat is volt már, nem is akárhol, a szobában, az esős idő miatt.
A legfontosabb viszont a kempingezési gyakorlat volt, mivel már nagyon rég nem sátrazott egyikünk sem és úgy tervezzük, hogy az északi körutunk nagy részén az éjszakákat sátorban fogjuk eltölteni.
Ki kellett próbálnunk, hogy hogyan bírjuk a sátorozással járó macerát.
Galyatetőre utaztunk el pár napra a Mátrába, ahol a Turista Centrum új kempingjét próbáltuk ki, ami még teljesen kész sincsen. Nincs pl elkerítve az erdőtől így rögtön első éjszaka, nem sokkal lefekvés után fontos dolgot tanultunk. Ételt, könnyen megközelíthető helyen, még a sátor előterében sem lehet hagyni, mivel a rókáknak jó a s…

Kezdődik az utazás

Ma reggel végre elindultunk a várva várt kalandra. Utazáshoz ideális, esős napot fogtunk ki, az előző napi 40 fokos kánikula után. Kényelmes tempóban haladtunk, 550 kilométert tettünk meg egész nap.
Többször is megálltunk, többek között azért is, hogy geocaching ládákat keressünk. Azt találtam ki ugyanis, hogy útközben végig „nyomokat” hagyunk majd. Otthagyjuk az aláírásunkat a geocaching ládákban. Az elsőt Poroszlón találtuk, majd a következőt már Szlovákiában, Lipnikyben. Nem vagyunk nagy ládakeresők, de ha megyünk valamerre és útba esik egy-egy érdekes láda, azt begyűjtjük. Most inkább az egyszerűbbeket kerestük menetközben.
Délután már Lengyelországba értünk és 6-kor még a nap is előbújt. Meg is álltunk rögtön egy magyar étteremnél. Még csak pár órája hagytuk el az országot, de a honvágy máris ide húzott minket J
Bográcsgulyást, egy helyi specialitást, rzeszowi savanyú levest és Gundel palacsintát rendeltünk. Az étlapon tényleg rengeteg magyar étel volt és magyar borok is. A falo…