A utah-i csatangolás után visszatértünk újra Colorado államba és Denver felé tartottunk. Még azért nem ért véget a szabadságunk, maradt néhány napunk, amit egy tóparti kisvárosban töltöttünk a hegyekben, Dillonban. A tó igazából egy víztározó, mely helyén korábban az eredeti Dillon település volt, melyet a terület feltöltése során a '60-as években elárasztottak.
|
Dillon: víztározó |
A helyszínt úgy választottuk, hogy Expedián itt találtunk nagyon kedvező árú és jó felszereltségű szállást (reggeli, szauna, medence), és bár nem volt semmi különleges látványosság a környéken, nem bántuk meg egyáltalán, hogy itt "pihentük" ki a három hét fáradalmait.
|
Őszi színek a tó partján |
Útközben megálltunk a Colorado-folyó partján fekvő Silt településen és a hangulatos Edwards városkában. Edwards az Eagle folyó két oldalán helyezkedik el és több síközpont is működik a közelében télen. A következő két napban viszont már Dillont és környékét fedeztük fel, gyalog és két keréken.
|
A bérelt kerékpár |
Elektromos bicikliket béreltünk egy napra és körbetekertük a dilloni víztározót. A nagyjából 30 km-es úton Dillon mellett még két másik településre is betértünk. Az útvonalat szintén az AllTrails alkalmazásból néztük ki, bár itt nem is volt nagy variáció, merre menjünk körbe.
|
Az alap útvonal |
Silverthorne-ban béreltük az elektromos bicikliket a Blue Valley Sport Rentals-nál. Épp az utolós hétvége volt, mikor még készenlétben álltak náluk a kerékpárok, más üzletekben már el is pakolták őket és kezdtek a téli síszezonra készülni. Frisco volt a másik település, ahova begurultunk. Ez népszerű síközpont, viszont ilyenkor is nagyon idilli a városka.
|
Forrócsokizás Friscoban |
Nem nagyon van gyakorlatunk az elektromos kerékpárok terén és kicsit tartottunk tőle, hogy útközben lemerülnek a kerékpárok, ezért az emelkedőkön eléggé kíméltük őket, így hiába elektromos biciklivel tekertük körbe a tavat, megéreztük a szintkülönbséget, amit le kellett küzdenünk (kb 330 méter). Egyébként nem merültek le az aksik az út végére sem, bár a táv sem volt olyan nagy, ellenben az egyik kerékpárnak leesett a lánca útközben. Ezt szerencsére gyorsan lehetett orvosolni.
|
Kilátás útközben |
A tó körbekerülése utána még eltekertünk a Blue River Trail-en is egy jó darabon. Ez szintén egy gyalogos/kerékpáros út, mely Silverthorne-ból indul és csak azért nem ezt az utat választottuk, mert itt oda-vissza ugyanazt az útvonalat kell megtenni, de lehet ezen még jobban megérte volna végigtekerni, mint körbe a tavat.
|
Blue River Trail |
Az út mentén régi stílusú hidak keresztezték több helyen is a folyót. Rendezett, ápolt környéken haladtunk keresztül. A folyóban legyező horgászatot tanítottak az érdeklődőknek. Nekünk olyan volt, mintha egy film díszletei közt bicikliztünk volna. A sokszor látott amerikai hangulat köszönt vissza mindenhonnan.
|
Felkészülés legyező horgászatra |
A Dillonban töltött pár nap után, október 9-én, vasárnap indultunk vissza Denverbe, ahol még sétáltunk egyet a városban és beszereztük a szuveníreket a családnak, majd pár órával a repülő indulása előtt indultunk a reptérre, ahol leadtuk a bérelt autót és becsekkoltunk a Párizsba tartó gépünkre. Párizsban volt egy hosszabb megállónk, ugyanis még az USA-ba indulás előtt törölték a délutáni járatunkat és csak este szálltunk be a Budapestre tartó járatunkra.
|
Néhány óra Párizsban |
Előző
Megjegyzések
Megjegyzés küldése