Egy napos kiruccanás Uruguayba

Mivel Buenos Aires nem kínált sok látnivalót, úgy döntöttünk, hogy egy napra átruccanunk a La Plata folyó túloldalán elterülő Uruguayba is. Alig több, mint egy óra alatt át lehet kompozni Colonia de Sacramentoba, ami Uruguay legrégebbi városa és ma a világörökség része. A kompra előre megvettük a jegyünket interneten, mert gyorsan fogynak a helyek. Pénteken már nem lehetett kapni az olcsóbb turistaosztályú jegyből a vasárnap reggeli járatra, csak első osztályra, legalább háromszor annyiért, ezért is mentünk mi végül hétfőn. Nem tudom, hogy a hétköznap vagy a meleg miatt, de elég csendes volt Colonia ezen a hétfői napon. Pedig a komp tele volt, alig találtunk ülőhelyet magunknak. A kompút eseménytelen volt, a legtöbben vásárolgattak, mi csak pihentünk, mert a szállásunkról gyalog mentünk ki a kb 2 kmre levő kikötőig. Így megnézhettük Buenos Aires pénzügyi negyedét és kikötőjét is.

Már Uruguayban. Háttérben a kompunk

Colonia óvárosában, ahova a komp is érkezik, a koloniális stílusú házak és macskaköves kis utcák a jellemzőek. Bőven be lehet járni gyalogosan ezt a rész egy egynapos kirándulás alatt. A kikötőtől nem messze a ligetes folyópart tele van papagájokkal, a kis kikötőben és több helyen a folyóparton horgásznak a helyiek, az utcákon sok ház előtt régi autókat parkoltak le díszítésképpen, és sok a zöld felület. Idilli városka, kár, hogy a kis homokos szabad strandok, és úgy általában a folyópart elég szemetes.

Kapu az óvárosba a kikötő felől érkezve

A minimum 35 fokos kánikulában sajnos az óvároson kívülre nem jutottunk, örültük, hogy 10 percenként leülve valahol, legalább ezt a részt be tudjuk járni, így aztán Uruguayt egy nap alatt nem ismertük meg nagyon. Annyit tapasztaltunk, hogy kártyás fizetés esetén az étteremben kedvezményt adnak, amit később utalnak vissza a bankkártyánkra. Viszont annyira rosszul váltja a bank az uruguayi pesot, hogy mi ezzel a kedvezménnyel fizettünk végül annyit forintban, mint amit az eredeti áron kiszámoltunk. Nem tudjuk, hogy pont ezen a napon volt ennyire lenn a forint, vagy az uruguayi pesoval valamiért kivételeznek, de rosszabbul váltják, mint az argentin vagy chilei pesot.

Régi amerikai gépkocsik parkolnak az óváros macskaköves utcácskáin

A komputunk visszafele nem volt igazán pihentető, úgy tűnt egy óvodányi gyerek utazik Coloniából Buenos Airesbe. Általában véve is sokkal több gyereket és gyerekes anyukát látni Argentínában, mint otthon, de ami ezen a kompon volt, azt nem tudtuk hová tenni. Mindenféle szabályozás nélkül ugráltak, rohangáltak, sikoltoztak az utastérben a gyerekek, akik feléledtek a hűvös, légkondicionált hajón.

Kishajó kikötő

Ezek után a zajos szállásunkra Buenos Aires legforgalmasabb bevásárlóutcáján sikerült visszasétálnunk, úgyhogy alig vártuk már a másnapot, hogy végre továbbinduljunk innen a vidéki nyugalomba.

Előző

Folytatás