Utazás Norvégiában és az Atlanti úton

Augusztus utolsó és szeptember első napja is utazással telt el. Majdnem ezer kilométert tettünk meg az előző napi hasonlóan gyönyörű tájak között. Már nem győztük nézni a vízeséseket és a fjordokat. Kompoznunk is kellett újból, utunk során már sokadjára. Az E6-os főútvonalon haladtunk, mely észak-déli irányban átszeli Norvégiát, de itt még egy ilyen útnak is vége lehet és az ember kénytelen kompra szállni, ha folytatni akarja az útját az eredeti irányban. Az esős idő miatt újra szállást foglaltunk mindkét éjszakára, hogy kényelmesen aludjunk és kipihenjük az előző két nehéz éjszakát. Elsején már Trondheim közelébe értünk, innen már több látnivaló várt ránk és az időjárás is alakult. 

Másnap Trondheimtől nyugatnak tartottunk, Kristiansund felé, ahonnan a vízalatti Atlanti-óceán alagút indul, mely az Atlanti utat köti össze a kontinenssel 2009 év vége óta. A 6 kilométer hosszú Atlanti-óceán alagút a 250 méteres mélységet is eléri, így a világ egyik legmélyebb víz alatti alagútja. Az Atlanti út Norvégia egyik fő látnivalója, egy 8,3 kilométeres szakasz a 64-es számú úton, mely több kis szigetet köt össze az Atlanti Óceán felett. 1983 és 1989 között építették és az "Évszázad Norvég Mérnöki Teljesítménye" díjat is kiérdemelte. Az útszakasz tulajdonképpen nyolc hídból áll és négy kilátópontból. Több híd is azért különleges, mert az embernek olyan érzése van, ahogy halad rajtuk, mintha az ég felé tartana és mintha a hídnak nem is lenne folytatása. A leghosszabb és legmagasabb híd a nyolc közül a Storseisundet híd, mely 263 méter hosszú és legmagasabb pontján 23 méter magas.

Éjszakára az egyik hídtól nem messze tudtunk megállni vadkempingezni, így este és reggel is gyönyörködhettünk benne.

Vezetés: 1485 km
Séta: 9823 m

Atlanti út

Tökéletes hely vadkempingre