Ugrás a fő tartalomra

Svédországi kalandjaink

Első svédországi éjszakánk után Göteborg felé igyekeztünk. A Slottsskogen parkbeli kis állatkertbe készültünk, ahol jávorszarvasokat is tartanak. Mivel vadon élő jávorszarvast nem sikerült látnunk, kénytelenek voltunk a fogságban tartottal megelégedni. Bár Finnországban átment előttünk az úton egy, de rendesen nem tudtuk megfigyelni, messze volt még. Szép időben sétálgattunk a parkban, elég gyorsan megtaláltuk az állatokat, nem úgy, mint a parkban elrejtett geocaching ládát. Az állatkert ingyenes, és csak helyi, Skandináviában élő állatokat mutatnak be, kivéve a pingvinkolóniát. A jávorszarvasok, dámszarvasok, fókák mellett sok háziállat is megtalálható a parkban, kecskék, birkák, baromfik. 
Göteborgot most nem néztük meg, Helsingborgba igyekeztünk, ahol a szállásunk volt. Másnap elindultunk várost nézni és ládát keresni Helsingborgban, aminek szép óvárosa van és ez a Dániához legközelebbi település. Az idő viszont nem kedvezett nekünk, már szakadó esőben értünk fel a kilátóhoz, ahol a ládát elrejtették. De még így is elláttunk az alig 5 kilométerre fekvő Dánia partjáig.
A rövidre sikerült városnézés után indultunk Trelleborgba, ahonnan délután indult a kompunk a németországi Rostockba. Legalábbis mi erre számítottunk. Nem sokat láttunk sajnos ezen az utazáson Svédországból, pedig az egész út ötlete főként abból származott, hogy tavaly szeptemberben egy barátnőmmel négy napot töltöttünk Stockholmban, Svédország fővárosában és nagyon megfogott a hangulat, ami az északi országokra jellemző, többet is akartam látni Európa ezen részéből. Végül Norvégia látványosságai sokkal érdekesebbnek bizonyultak, mint amikre Svédországban számíthattunk, így inkább ott töltöttünk el több időt. Az északi út ötlete másrészt onnan jött, hogy épp 10 éve szüleim is megtették ezt az utat a Nordkappig motorral és azóta is sokat emlegették. 
Időben érkeztünk Trelleborgba, még volt időnk az indulásig, megnéztük a trelleborgi viking vár maradványait, majd mentünk a kikötőbe becsekkolni a kompra.
Beálltunk a kapuhoz, adtuk az útleveleinket, és mondtuk, hogy a Rostockba induló kompra van jegyünk. Jött az első ijedtség, a fiatalember azzal kezdte, hogy lekéstük a kompot. Fél 5-kor indult a komp a jegyünk szerint és még épp csak elmúlt 3 óra, nem értettük, mire gondolhat. Végül bevitte az adatainkat a gépbe, akkor jött a következő rossz hír. Nem késtük le a kompot, csak volt egy komp 3 órakkor is, az már elment, viszont a kompot, amivel mi mentünk volna, a vihar miatt törölték és még a következő komp sem fog elindulni, ami este 10 órakkor ment volna. A következő, ami indulhat, már éjfél után, háromnegyed 1-kor volt. 9 nagyon unalmas óra várt ránk egy kisvárosban, ahol este 8-9 órakkor minden bezárt. A főleg Németország északi részén tomboló Sebastian nevű vihar itt is éreztette hatását, esett az eső és orkán erejű szél fújt. Folyamatosan figyeltük a komptársaság honlapját, féltünk, hogy esetleg a következő kompot is törlik, de szerencsére nem érkezett ilyen hír. Éjfélkor besoroltunk a komphoz és rendben el is tudtunk indulni. Még útközben is nagyok voltak a hullámok, de mire Rostockban kikötöttünk, nyoma sem volt a rossz időnek, szikrázó napsütés fogadott minket Németországban reggel negyed 8-kor.

Vezetés: 386 km
Séta: 19656 m

Jávorszarvasok Göteborgban

Helsingborg

Kilátás a helsingborgi láda felől

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A híres Preikestolen túra

Magunkhoz képest korán reggel indultunk a mai túrára, de mikor a Prédikálószék szikla parkolójához értünk, kiderült, hogy még korábban kellett volna jönnünk, mert már rengetegen voltak akkor a parkolóban és folyamatosan érkeztek a kocsik. Nem csodálkozhattunk, gyönyörű idő volt és hétvége. Az előző napok esői után sokan indultak el ma a sziklához. Mint kiderült, a mellettünk parkoló jármű tulajdonosa két napja várt már, hogy elálljon az eső és elindulhasson túrázni. Ehhez képest szerencsésnek éreztük magunkat. Ugyan mi is veszítettünk egy napot, de az előző nap sem telt el hiábavalóan, láttunk sok szépet. Gyors reggeli után összeszedtünk a szükséges holmikat, meleg ruhát, esőkabátot, kevés élelmet és vizet. Szó szerint tömegben indultunk neki a hegynek, de szerencsére fél óra után a nehezebb emelkedőkön szétszóródtak az emberek, mindenki a maga tempójában haladt felfele a lépcsőkön. Közel 4 km alatt kellett leküzdeni a 330 méteres szintkülönbséget. 270 méter magasról indultunk, a szi…

Veszélyes-e a síelés?

Január végén szüleimmel Franciaországba utaztam síelni. Nálunk a családban már-már hagyomány a téli síelés. Szüleim közel 20 éve telente többször is eljárnak a hegyekbe. Hol Ausztriába, hol Olaszországba, hol Szlovákiába, hol Franciaországba. Ilyenkor általában visznek magukkal valakit a családból, vagy akár többedmagunkkal is csatlakozhatunk. Tavaly unokaöcsémmel mentünk velük, szintén Franciaországba és a síelés második napján a felvonóból kiszállva sikerült olyan szerencsétlenül csúszni, hogy fellöktem Anyukámat, akinek térdszalag-húzódása lett és majd 2 hónapot feküdt otthon utána rögzítővel a lábán. Nem tudom, ez rémítette-e meg jobban Ádámot, vagy a hosszú buszos út Franciaországig, mindenesetre úgy döntött, hogy ő inkább otthon marad, míg mi síelünk, nem kockáztatva a testi épségét. Lelkemre kötötte, hogy vigyázzak magamra nagyon, nehogy lesérüljek, mivel december óta megvannak a jegyeink a várva várt útra az USA-ba, ahol egy körutat tervezünk, valamint egy hajóútra a Karib-sz…

Tirana, Albánia fővárosa

Érkezésünk másnapján Tirana felfedezésére indultunk. A szállásunktól besétáltunk a központba. Már ez a séta is érdekes volt. Nagyon szép idő volt, ez fokozta a város mediterrán hangulatát. Az utcák tele voltak járókelőkkel, a parkokban idős bácsik ülték körül az asztalokat, dominóztak, sakkoztak, kártyáztak, a nénik az utcai árusoknál vásároltak. Mintha a város összes lakosa a házakon kívül tartózkodna. A főtérre érkeztünk, itt megkerestük a turista információs irodát, és beszereztük a szükséges térképeket és információkat. Tiranában nem kell nagy távolságokat megtenni, hogy az ember bejárja a látnivalókat, így nagyon kényelmes volt a városnézés. A főtéren kezdtünk, ami Szkander bég nevét viseli. Ekörül található az Óratorony, a város legrégibb mecsete, az Et’hem Bey mecset, a Nemzeti Történeti Múzeum, az Opera épülete és itt található a tér közepén Szkander bég lovas szobra is. Épp dél lett, mire bejártuk a teret, meg is szólalt a müezzin imára szólító hangja a mecsetből, ugyanis Al…