Trollok útja

Vasárnap végre ismét nem csak utazásról szólt a napunk. A Trollok útjára készültünk, ami egyike a 18 norvég turisztikai útnak. Ez a panorámaút egy 6 kilométer hosszú szerpentin, 11 hajtűkanyarral. Mi Andalsnes felől közelítettük meg, így felfelé tettük meg az utat. 50 méterről indultunk és 850 méterre ékeztünk meg.

Az út kezdetét egy közlekedési tábla jelzi, ami a trollveszélyre hívja fel a figyelmet! Itt van egy parkoló is, ahonnan feltekintve látszik az út és a Stigfossen vízesést átívelő kis kőhíd. Mi innen a parkolóból is tettünk egy kis körtúrát a patak mellett. A patak jobb partján halad az ösvény lefelé, majd egy kis fahídon átkeltünk a túlsó parta egy fenyőerdőbe és onnan az út megépülése előtt használt régi ösvényen mentünk vissza a parkolóhoz. A szerpentinutat 1936-ban fejezték be, 8 év építkezés után. A zord időjárási körülmények miatt tartott eddig az építkezés. Télen még manapság is lezárják az utat, csak májustól októberig használható. Az útvonal viszont már a kövesút megépítése előtt is fontos volt a helyieknek, ezen keresztül tudtak Valldal lakosai a fontos Romsdals-i vásárra eljutni. A hegy mindkét oldalán lakóknak fontos volt a kövesút, mely megkönnyítette a kereskedelmet a települések között. A 19.század végéig még csak egy veszélyes ösvényen lehetett átkelni a hegyen, majd 1913-ra kiépítettek egy szélesebb utat, de ez sok helyen még mindig csak olyan széles volt, hogy a felmálházott állatok éppen elfértek rajta. Végül megépült a kövesút, amit a 2000-es évek elején újítottak fel, szélesítettek ki több helyen, hogy buszok is elférjenek rajta. Kamionok még most sem használhatják az utat. A régi ösvény nagy része a mai napig használható turistaösvény, ezen is fel lehet jutni gyalog a Trollok útja tetejére. Mi ennek az útnak egy kis szakaszát jártuk be.

A séta után mi is elindultunk a szerpentineken. Csak szépen lassan. Nagyon sok a turistabusz, ami nehezíti a közlekedést, mert a buszok könnyen beszorulnak a kanyarokban, óvatosnak kell lenniük a sofőröknek.

Útközben áthaladtunk a Stigfossen-hídon is, mely mögött a 320 méter magas Stigfossen vízesés zúdul le a mélybe.

Odafenn a fennsíkon ingyenes parkoló, kilátó, kávézó és WC várja a turistákat. Ahogy leparkoltunk, mi a legjobb kilátás érdekében még feljebb indultunk. Ugyanis a 850 méteren levő parkolót 1000 méter feletti hegyek veszik körül. Mi azért csak 290 méteres szintkülönbséget küzdöttünk le egy 800 méteres turistaútvonalon, Bispevatnetig, egy gleccsertóig. Sikerült már az elején letérnünk a turistajelzésről, de szerencsére csak felfelé kellett másznunk, így nagyon nem tévedtünk el. Odafenn pedig már megtaláltuk a jelzett utat. A kis tó partján még több helyen hó is volt. Ennek ellenére, a napsütésnek köszönhetően, nem volt hideg. A kis tó környékét is be lehet járni, van néhány kitaposott út a tó körül. Gyönyörű a környezet, friss a levegő, hihetetlen a kilátás a környező hegyekre. Visszafelé sikerült a jelölt úton haladnunk, ami semmivel sem volt jobb, mint az ösvény, amit felfelé menetben találtunk. A kiépített kilátókat vettük célba, ahonnan rálátni a Trollok útja szerpentineire és a vízesésre is.

Miután kigyönyörködtük magunkat, a Geiranger-fjord felé indultunk, ami Norvégia másik híres látványossága és másnap terveztük megnézni. Végül addig kerestük a vadkempingezésre alkalmas helyet, hogy sikerült éppen a fjord felett sátorhelyet találni. A szép kilátás garantált volt a piknikezéshez.

Vezetés: 118 km
Séta: 12859 m

Kezdődik a Trollok útja - Trollveszély!!

Kilátó

Trollok útja