Ugrás a fő tartalomra

A híres Preikestolen túra

Magunkhoz képest korán reggel indultunk a mai túrára, de mikor a Prédikálószék szikla parkolójához értünk, kiderült, hogy még korábban kellett volna jönnünk, mert már rengetegen voltak akkor a parkolóban és folyamatosan érkeztek a kocsik. Nem csodálkozhattunk, gyönyörű idő volt és hétvége. Az előző napok esői után sokan indultak el ma a sziklához. Mint kiderült, a mellettünk parkoló jármű tulajdonosa két napja várt már, hogy elálljon az eső és elindulhasson túrázni. Ehhez képest szerencsésnek éreztük magunkat. Ugyan mi is veszítettünk egy napot, de az előző nap sem telt el hiábavalóan, láttunk sok szépet.
Gyors reggeli után összeszedtünk a szükséges holmikat, meleg ruhát, esőkabátot, kevés élelmet és vizet. Szó szerint tömegben indultunk neki a hegynek, de szerencsére fél óra után a nehezebb emelkedőkön szétszóródtak az emberek, mindenki a maga tempójában haladt felfele a lépcsőkön. Közel 4 km alatt kellett leküzdeni a 330 méteres szintkülönbséget. 270 méter magasról indultunk, a szikla pedig 604 méter magasan található. A túraútvonal jól kiépített és mivel ilyen sok a túrázó, még a túrajelzéseket sem kell követni, csak menni a többiek után. Van néhány pihenősebb, vízszintes szakasz és három meredekebb rész, de nem kell különösebb edzettség a túra teljesítéséhez. Mi nagyjából másfél óra alatt értünk fel a sziklához. Az tűnt fel útközben, milyen sokan megyünk felfelé, sokan megelőztek minket is, viszont mennyire kevesen jönnek szembe velünk. Mivel másik út nem volt, és gyanítottuk, hogy most sem estek le emberek a szikláról, tartottunk tőle, hogy sokan lesznek nagyon odafenn. Másfél óra alatt értünk fel és tényleg sorban álltak az emberek a fényképezéshez a szikla legszebb részén, ahonnan a fjorddal háttérben lehet képet készíteni. Mi nem álltunk be a minimum félórás sorba, inkább megettük a túrázós csokinkat és onnan készítettünk néhány képet, ahonnan lehetőség volt sorban állás nélkül is.
A szikla szélén sehol nincs korlát, hihetetlen, hogy ennek ellenére még csak egy ember zuhant le a szikláról, mióta dokumentálják a hasonló baleseteket. Pedig nagyon sokan vannak fenn, és a nyári hónapokban még többen teszik meg a pár kilométeres túrát. Azt hiszem, azért mindenki figyel a többiekre is, nincs lökdösődés a szikla szélén. Az időjárással egyébként fent is nagy szerencsénk volt. Kicsit hűvösebb volt, mint a parkolónál, de végig sütött a nap és a szél sem fújt. 
Fél órát töltöttünk fenn nagyjából, aztán indultunk lefele. A visszafele út sem volt sokkal gyorsabb, mint odafele, most már többen mentek lefelé is, így óvatosan kellett menni. Érdemes ezzel a túrával kezdeni, ha valaki mindhárom híres norvégiai sziklát (Preikestolen, Kjeragbolten, Trolltunga) fel akarja keresni, mert legalább megismerkedik a helyi turistaútvonalakkal. A jelzések is mások, mint a nálunk megszokottak, itt például egy piros T-betűt kell követni, és a túraútvonalak néhol hatalmas sziklatömbökön vezetnek keresztül, sok szakaszon nincs kijárt ösvény, ahogy itthon megszoktuk a forgalmasabb turistautakon. A turistajelzések egyébként praktikusan lettek kialakítva. 4 szín létezik, a zöld, kék, piros és a fekete. Értelemszerűen a színek jelzik az útvonal nehézségét, ugyanúgy, mint a sípályáknál. A Preikestolenhez vezető út a szintemelkedés miatt kapta a piros színt, de egyébként az út kiépítettsége miatt ez nem egy igazán nehéz túraút.
A túra után rögtön indultunk is tovább az előző nap Bjorn által javasolt útvonalon. Sajnos volt egy szakasz, ami útépítés miatt le volt zárva, így itt egy nagyobb kitérőt kellett tennünk, de utána visszatértünk a hegyi utakra és egy hatalmas fjell-en keresztül vágtunk át, csodás természeti környezetben, míg el nem értük a főutat, amin másnap Oslo felé kellett vennünk az irányt.

Vezetés: 335 km
Séta: 13491 m

A szikla

A sziklán

A turistaúton

Útközben

Megjegyzések

  1. SZia,

    Ha zavarhatlak a kérdésemmel :)
    Április végén készülünk Stavangerbe és gondolkozunk, hogy felmenjünk-e.
    Velünk lesz a kislányunk, sokat kirándulunk, túrázunk.
    Szerinted egy 5 éves gyerekkel fel lehet cammogni jó időben, vagy inkább nem érdemes eröltetni, és maradjunk az alulról megnézzük változatnál?
    Nagyon köszi, ha tudsz segíteni a döntésben, a streetview alapján nehéz eldönteni.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia,
      Ha szoktatok járni túrázni, szerintem nyugodtan nekivághattok egy 5 évessel is, láttunk másokat is ilyesmi korú gyerkőcökkel. Persze akkor nem félnapos lesz a túra valószínűleg, hanem egész napos program, de mi is tudtunk volna egész nap nézelődni, jobb is, ha nem kell sietni. :) Viszont az időjárásra figyeljetek, április végén még lehet hideg és esős lesz - nedves időben nem érdemes nekiindulni, csúszós lehet sok helyen a túraútvonal.

      Törlés
  2. SZia,
    Nagyon köszi, sokot segítettél.
    Engem is az bátorít, hogy láttam a képeken gyerekeket a sziklán,
    valahogy ők is felmentek :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Veszélyes-e a síelés?

Január végén szüleimmel Franciaországba utaztam síelni. Nálunk a családban már-már hagyomány a téli síelés. Szüleim közel 20 éve telente többször is eljárnak a hegyekbe. Hol Ausztriába, hol Olaszországba, hol Szlovákiába, hol Franciaországba. Ilyenkor általában visznek magukkal valakit a családból, vagy akár többedmagunkkal is csatlakozhatunk. Tavaly unokaöcsémmel mentünk velük, szintén Franciaországba és a síelés második napján a felvonóból kiszállva sikerült olyan szerencsétlenül csúszni, hogy fellöktem Anyukámat, akinek térdszalag-húzódása lett és majd 2 hónapot feküdt otthon utána rögzítővel a lábán. Nem tudom, ez rémítette-e meg jobban Ádámot, vagy a hosszú buszos út Franciaországig, mindenesetre úgy döntött, hogy ő inkább otthon marad, míg mi síelünk, nem kockáztatva a testi épségét. Lelkemre kötötte, hogy vigyázzak magamra nagyon, nehogy lesérüljek, mivel december óta megvannak a jegyeink a várva várt útra az USA-ba, ahol egy körutat tervezünk, valamint egy hajóútra a Karib-sz…

Tirana, Albánia fővárosa

Érkezésünk másnapján Tirana felfedezésére indultunk. A szállásunktól besétáltunk a központba. Már ez a séta is érdekes volt. Nagyon szép idő volt, ez fokozta a város mediterrán hangulatát. Az utcák tele voltak járókelőkkel, a parkokban idős bácsik ülték körül az asztalokat, dominóztak, sakkoztak, kártyáztak, a nénik az utcai árusoknál vásároltak. Mintha a város összes lakosa a házakon kívül tartózkodna. A főtérre érkeztünk, itt megkerestük a turista információs irodát, és beszereztük a szükséges térképeket és információkat. Tiranában nem kell nagy távolságokat megtenni, hogy az ember bejárja a látnivalókat, így nagyon kényelmes volt a városnézés. A főtéren kezdtünk, ami Szkander bég nevét viseli. Ekörül található az Óratorony, a város legrégibb mecsete, az Et’hem Bey mecset, a Nemzeti Történeti Múzeum, az Opera épülete és itt található a tér közepén Szkander bég lovas szobra is. Épp dél lett, mire bejártuk a teret, meg is szólalt a müezzin imára szólító hangja a mecsetből, ugyanis Al…