Boya gleccser a Jostedal Nemzeti Parkban
A mai napra a Jostedal gleccser egyik ágának megtekintését terveztük be. A Jostedal gleccser az európai kontinens legnagyobb gleccsere, 487 km2-en terül el és a legnagyobb mélysége a 600 métert is eléri. A gleccsernek nagyjából 50 ága van, melyek lenyúlnak a völgyekbe. Több igen közel esik településekhez, utakhoz. A gleccser a nagy mennyiségű téli csapadéktól hízik. A nyári felmelegedéstől jelentős az olvadás is, de a sok hó egyelőre táplálja annyira, hogy a gleccser növekedjen. A legnagyobb ág a Briksdal, Olden közelében, de mi nem ide mentünk, mert azt olvastuk, hogy ez az ág viszont nagyon sokat vesztett a méretéből az utóbbi években. Félő, hogy a nagy olvadástól az ág el is válik a fő gleccsertől. Attól tartottunk, hogy esetleg már most is csak egy kis részét lehet látni a könnyen megközelíthető helyekről, ahova még nem kell gleccsertúrára befizetni. A gleccsereken túrázni ugyanis csak vezetővel megengedett. Információink szerint nyári időszakban ezen a gleccserágon már így sem engedik a túrázást, a nagyfokú olvadás miatt.
A gleccserek egyébként felgyűlt hóból és jégből alakulnak ki. Mikor a jég vastagsága eléri a 20 métert, lassan elindulnak a hegy oldalában lefelé a völgybe. Közben pedig U-alakú völgyeket vájnak ki a súlyuknak és a bennük felgyűlt köveknek köszönhetően. A gleccserek kékes színűek, rögtön látszik messzebbről is a különbség, hogy nem csak el nem olvadt havat látunk a hegy oldalában. A kékes szín abból fakad, hogy a jég több kék fényt enged magán keresztül, mint pirosat és sárgát, amiket jobban el tud nyelni.
Mi a Fjaerland közelében lévő Boya gleccserhez (Boyabreen) mentünk. Ez az egyik legkönnyebben megközelíthető gleccserág a Jostedal Nemzeti Parkban. Az úttól nagyjából 100 méterre van egy parkoló és egy kávézó és innen még körülbelül 100 métert lehet sétálni a gleccser aljáig. Pontosabban a gleccsertó partjáig. Erről a pontról lehet legközelebbről szemügyre venni vezető nélkül a jégtömböt. Ez az ág 5,7 km hosszú és 13,9 km2. Ez a leggyorsabban mozgó gleccser Norvégiában. 2 millió tonna jég szakad le évente a gleccserről, de nekünk még így sem sikerült leszakadó jégtömböt látnunk, pedig a kávézóba is beültünk, hogy minél tovább szemmel tarthassuk. Egyébként emiatt lenne veszélyes a gleccser közelében vagy alatta sétálgatni, nemhogy a területén, egyedül, vezető nélkül.
A Boyabreen két részből áll, egy alsóból és egy felsőből. Az alsó ág 1940-ben szakadt le. Többek között annak köszönhetően, hogy a könnyen megközelíthető gleccsert volt, hogy naponta 1000 turista látogatta és emellett még ez volt Fjaerland jégexportjának bázisa is. A gleccserjeget élelmiszerek hűtésére és jégkrémek készítésére is használták. Még egy szomorú érdekességről olvastunk a Boyabreennel kapcsolatban. A 70-es években egy kisrepülő a Jostedal gleccser felett zuhant le. A pilóta holttestét lehozták a hegyről, de a repülőgépet már nem tudták, így azt később belepte a hó, a gleccserbe fagyott. Számítások szerint, néhány éven belül, a gleccser mozgásának köszönhetően, a Boyabreennél fog újra előbukkani.
Estére ismét faházat foglaltuk magunknak. A hűvös, nyirkos idő miatt kezdtük feladni a további sátrazásos terveinket. A kemping, amit estére találtunk, a Sogne fjord partján fekszik, amelyik a legnagyobb fjord Norvégiában. A faház két kis ablakából is a fjordot csodálhattuk. A kemping megközelítése érdekes volt viszont. Nagyjából 10 kilométert kellett autóznunk egy keskeny kis úton, amin épp elfért két személyautó egymás mellett. Bármennyire jelentéktelen kis út volt, ezen is sikerült több alagutat is kialakítaniuk a norvégoknak, viszont egyiket sem világították ki. Szerencsére nem volt nagy forgalom, ha jött valaki még épp időben félre lehetett állni egy-egy erre kialakított útszakaszon, de ijesztő volt a sötét alagutakban így vezetni.
A szállástól két kilométerre láttunk egy vízimalmot is, ide még visszasétáltunk, miután kipakoltunk a faházban. Nagyon szépen rendbe tették a malmokat és szabadon meg lehet őket nézni, nyitva vannak, csak arra kell ügyelni, hogy ne süllyedjen el az ember bokáig a vizes patakparton.
Vezetés: 224 km
Séta: 9166 m
A szállástól két kilométerre láttunk egy vízimalmot is, ide még visszasétáltunk, miután kipakoltunk a faházban. Nagyon szépen rendbe tették a malmokat és szabadon meg lehet őket nézni, nyitva vannak, csak arra kell ügyelni, hogy ne süllyedjen el az ember bokáig a vizes patakparton.
Vezetés: 224 km
Séta: 9166 m
A Boya gleccserág alja |
Gleccser, gleccsertóval |
Vízimalom a Sogne fjord mentén |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése