Yellowstone Nemzeti Park - gejzírek, hőforrások, fumarolák és iszapfortyogók

Ahogy az előző bejegyzésben már írtam, a Yellowstone Nemzeti Park egy még mindig aktív vulkán kalderájában helyezkedik el. A vulkánok általában törésvonalak mentén helyezkednek el, de itt nem ez a helyzet. A Yellowstone NP egy úgynevezett forró pont felett helyezkedik el, emiatt találunk itt ennyi geotermikus látnivalót. A forró pont vagy hotspot egy olyan terület a földön, ahol vagy a földkéreg vékonyabb, vagy a magma forróbb, mint más területeken, ezért a földköpenyben található magma által kibocsátott hő táplálni tudja a geotermikus jelenségeket. Persze ezekhez a jelenségekhez folyamatos víz utánpótlásra is szükség van, ez az, ami egyedülállóvá teszi a Yellowstone-t. Itt ugyanis, mint egy tálban, összegyűlik az esővíz és a hóolvadásból származó víz a kalderában, melyet a forró magma átmelegít és a tekervényes járatokon a felszínre tör a park több pontján is, különböző formákban. A gejzírek és hőforrások kialakulásához sok vízre van szükség, míg az iszapfortyogók és fumarolák esetében kevesebb is elégséges.

Gejzírmező

A gejzírek esetében a bonyolult csatornarendszer miatt a víz nem tud szabadon a felszínre jönni, ahol a meleget leadhatná. Itt a nyomás miatt a forró víz időnként kilövell, ez különbözteti meg a hőforrásoktól, ahol a folyamatos hőleadás miatt nem történik ilyen vízkirobbanás.

Morning Glory hőforrás

Fumarolák esetében nem gyűlik fel a járatokban jelentős mennyiségű víz, ezért csak vízgőz és egyéb gázok távoznak a járatokon, ahogy a lenti videón is látszik.

Az iszapfortyogók esetében pedig jelentős mennyiségű kénhidrogén van jelen a földfelszín alatt, melyet a meleg vízben élő mikroorganizmusok át tudnak alakítani kénsavvá, ami pedig képes a környező sziklákat sűrű iszappá, sárrá „olvasztani”. A Fountain Paint Pot iszapfortyogó látható az alábbi videón.

A nemzeti park legfőbb látnivalói ezek a természeti jelenségek. Több „medence” is van, ahol csoportosulnak ezek a látnivalók (Pl: Upper Geyser Basin, Biscuit Basin). A medencékben található pallóval kirakott túraútvonalak nem hosszúak, de a bejárásuk sok időbe telik, mert nehéz otthagyni a bugyborgó gejzíreket, melyeknél az ember várja, kitörnek-e vagy sem, vagy a színes hőforrásokat, mely mind más színű, és csak csodálnánk őket órák hosszat. 

A térképen látható, hol húzódik a kaldera körvonala, és hogy a gejzírmezők főleg ezen belül találhatók

A legnagyobb, leghíresebb gejzírek megsaccolt kitörési idejét jelzik a látogató központokban, de a nemzeti park applikációjában több más gejzír várható kitörési idejét is meg lehet találni és pontos információkat találhatunk a park összes geotermikus jelenségéről. Persze a legtöbb gejzír kitörési ideje nem jósolható meg percre pontosan, a többség ennél kiszámíthatatlanabbul működik. A parkban található gejzírek általános magasságáról és rengeteg más vulkáni utótevékenységhez kapcsolódó információról is tájékozódhatunk a látogatóközpontban.

A nemzeti park nagyobb gejzírejei magasság szerint sorba állítva

Az Old Fatihful gejzír a leghíresebb a parkban. 1870-ben fedezték fel és megbízható kitörései (65-90 percenként) miatt nevezték el az Öreg Hűségesnek. Mivel a szállásunk a közelében volt, többször is végignéztük a kitörését, és mindig más volt. A legemlékezetesebb a lenti videón szereplő volt, mikor a kitörés közben egy bölény végig békésen legelészett a gejzír mellett.

Ebből látható, hogy ahogy a park nagy részén, itt a gejzírek közelében is számíthatunk bölények megjelenésére, nem tartják távol őket a gejzírek váratlan kitörései.

Mi végül két és fél napot azon a kisebb területen töltöttünk el, ahol a legtöbb geotermikus látványosság található, de még így sem jártuk be az egészet. Egyes gejzírekhez többször is visszamentünk, mikor már tudtuk, hogy hol nézzünk utána az előrejelzéseknek.

Pirossal karikázva a számunkra legizgalmasabb terület

Ami kicsit csalódás volt nekem, az a Grand Prismatic Spring, mert bár a színei tényleg hasonlóan élénkek, mint az interneten látható képeken, a kilátópontról nem lehet annyira magasról látni, mint a netet elárasztó felvételeken látszik, így laposabb szögből pedig nem ugyanolyan a hatása. Valószínűleg tisztább időben, ha elfújja a vízgőzt a szél, a színek is szebben kijöttek volna. A színeit egyébként a hőforrás a benne élő cianobaktériumoktól kapja. Más-más színek más hőmérsékletet és más baktériumfajtát jelentenek. Nehéz elképzelni, hogy bármilyen élőlény képes életben maradni ezekben a forró vizekben, de ezek hőkedvelő mikróbák. A legforróbb részen, a forrás közepén, a kék színű részen viszont nem él meg semmi. A Grand Prismatic egyébként a legnagyobb hőforrás a Yellowstone NP-ban.

Grand Prismatic Spring

Előző Következő