Az óceánpartról most kelet felé
vettük az irányt, a szárazföld belseje felé. A Yosemite és a Sequioa- és Kings
Canyon Nemzeti Parkok meglátogatására indultunk. Utunk kopár, kiszáradt fűvel
borított hegyeken, dombokon vezetett keresztül. Már a repülőről feltűnt,
mekkora hatalmas sivár területek vannak Kaliforniában, és most még szembetűnőbb
volt. Valószínűleg amiatt tartják ekkora becsben világhíres nemzeti parkjaikat,
mert ilyen erős kontraszt van köztük és a nem védett területek között. A hegyek
közti völgyekben hatalmas farmokat, gazdaságokat láttunk. Végeláthatatlan
sorokban húzódtak a szőlőtövek, citrom-és narancsfák, és még rengeteg növény,
amiket így kocsiból fel sem ismertünk.
 |
| A táj útközben |
 |
| Végtelen út a pusztában |
Útban a Sierra Nevada felé, még
tettünk egy kisebb kitérőt azonban, hogy a saját szemünkkel is megnézzünk
valamit. Ez pedig nem más volt, mint a híres kaliforniai törésvonalak egyike.
Itt Kaliforniában a kőzetlemezek a szárazföldön érnek össze, ezért látható
jelei is vannak. Ebben az esetben az Észak-amerikai-kőzetlemez és a
Csendes-óceáni-kőzetlemez találkozik a Szent András törésvonalnál. Megálltunk
hát Hollisterben, mert azt olvastuk, hogy a Calaveras törésvonal (ami a Szent
András egyik mellék ága), érdekes jeleket hagy az utcákon. Az által, hogy a két
lemez egymás mellett ellentétes irányban csúszik, szép lassan eltolja a
kerítéseket, útpadkákat, házakat. 2-3 centiméterről van szó évente, ami
évtizedek alatt jól látható nyomokat hagyott. Egy térkép és pár leírás alapján
próbáltuk becserkészni a törést. Először nem voltunk biztosak benne, hogy
megtaláltuk, amit kerestünk, vagy csak az otthon is megszokott építőipari
minőséggel találkozunk. Úgy, mint kátyús, hepehupás utak, töredezett járdák
vagy girbegurba utcák. De aztán határozottan ráleltünk!
 |
| Rossz kivitelezés vagy a törésvonal? 1 |
 |
| Rossz kivitelezés vagy a törésvonal? 2 |
Szóba elegyedtünk egy helyi
lakossal, Randy-vel, aki 4 éve lakik a városban, pár háznyira a törésvonaltól.
Ő mondta, hogy mikor megvette a házat, jeleket rakott a falakra, vízszintezett,
és azóta már ő is észrevette, hogy elkezdett lejteni a padló. Nem volt amúgy
megrémülve a dologtól, igen kedélyesen beszélt a helyzetről. Inkább pozitívan
látta a dolgot: a világon mindenhonnan érkeznek látogatók a városba, hogy
megnézzék. Sok földrengés is előfordul, Hollistert a földrengések városának is
nevezik, de ezek nem veszélyesek. Hát, mi azért nem költöznénk oda…
 |
| Calaveras törésvonal nyomai |
 |
| Egyik lábammal az egyik, másikkal a másik kőzetlemezen állok :) |
Esti
szállásunk már Mariposában volt, amit annak idején az aranyásó bányászok
alapítottak. Ennek emlékeként egy múzeum is áll a városban, melynek kültéri
részét még akár zárás után is meg lehet nézni. Érdemes is. Láthatunk itt
különböző aranyásó gépeket – a kezdetlegesektől az egészen hatalmas, a nagy
aranyláz idején még modern gépekig, mindenféle felszereléseket, szekereket, az
épületet, ahol a falu újságját nyomtatták évtizedeken keresztül, egy kovács- és
egy seprűkészítő műhelyt is. A falu főutcáján is érdemes végigsétálni, igazi
vadnyugati hangulata van.
 |
| Mariposai bírósági épület - Kalifornia legrégebbi ma is használatban lévő ilyen épülete |
 |
| Mariposai múzeum egyik külső kiállítási tárgya |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése