Ugrás a fő tartalomra

Otthonkeresés

Ahogy a legutóbbi blogbejegyzésben írtam, arra jutottunk a hat hetes út végére, hogy szükségünk van az utazások között a mindennapokban egy saját otthonra. Kiderült, hogy a kényelem nekünk fontosabb, mint a kalandok. :)
Ahogy hazaértünk hétvégén, hétfőtől máris elkezdtük keresni a leendő otthonunkat. Szerencsére megvoltak a pontos preferenciáink, így nem kellett sokat keresgélni, mert nagyon gyorsan kiszórtuk a házak nagy részét már interneten és csak egy maradt, amit szerettünk volna élőben is megnézni. Bár nem pontosan ott volt, ahová mi eredetileg gondoltuk költözni, de mikor sikerült 3 napot a környéken eltölteni és a házat is megnézni, már nem sok kétségünk maradt, szeretnénk-e a házat megvenni és ezen a helyen lakni.
Dombokra, hegyekre, erdőkre vágytunk, így érkeztünk Nógrád megye észak-keleti csücskébe, Salgótarján közelébe. Még egyikünk sem járt sokszor ezen a környéken, így lesz mit felfedeznünk.
Következő utazásunk október végén esedékes csak, Albániába készülünk, így a köztes időben többször is sikerült Cereden járnunk, ahol a kinézett ház áll. Túráztunk, felfedeztük a környéket. Átmentünk a szlovákiai Tajti községbe, a Ceredhez legközelebbi településre, ahol kilátó áll egy kis tó partján, megkerestük a helyi horgásztavakat és a gyalogos viaduktot. Épp szarvasbőgés idején is arra jártunk, az alkonyi erdőben elég ijesztő volt, ahogy mindenfelől hallottuk az egymással versengő szarvasok hangját.
Bár sok időnk elment ezekkel a kis kirándulásokkal, még otthon is ki tudtuk használni a szép, napos időt és másfelé is eljutottunk túrázni.

Tajti

Szarvas

Körös-parton

Csővár látképe



Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Bemutatkozás

Idén májusban hirtelen úgy döntöttünk, hogy feladva addigi munkánkat, augusztustól "másfél év szabadságra" megyünk. Felmondtunk munkahelyünkön és most úgy tervezzük, nagyjából másfél évre kicsit kiszakadunk a mókuskerékből és valami egészen mással foglalkozunk, mint eddig évekig az irodában.
Főként utazgatni szeretnénk, hogy jobban megismerjük a világot és magunkat is, de arra is gondoltunk, hogy ha úgy adódik dolgoznánk is. Akár önkéntes munkát is végeznénk vagy esetleg szállásért és ellátásért cserébe dolgoznánk valahol.
Különböző terveink vannak, először is a Nordkappra készülünk autóval, az itteni kánikulából a hűvösebb égtájak felé utazunk.
Erika & Ádám



Kempingezési gyakorlat

Készülődvén a nagy útra, különböző gyakorlatokat tartunk Ádámmal. Szarvason a Holt-Körösben fürödve már tartottunk mentési gyakorlatot Baywatch-módra, aztán mivel én évek óta nem vezettem, de most két sofőrre lesz szükségünk, mivel több mint 7000 km-t kell megtennünk autóval, vezetési gyakorlatot is tartottunk. Sátorépítési gyakorlat is volt már, nem is akárhol, a szobában, az esős idő miatt.
A legfontosabb viszont a kempingezési gyakorlat volt, mivel már nagyon rég nem sátrazott egyikünk sem és úgy tervezzük, hogy az északi körutunk nagy részén az éjszakákat sátorban fogjuk eltölteni.
Ki kellett próbálnunk, hogy hogyan bírjuk a sátorozással járó macerát.
Galyatetőre utaztunk el pár napra a Mátrába, ahol a Turista Centrum új kempingjét próbáltuk ki, ami még teljesen kész sincsen. Nincs pl elkerítve az erdőtől így rögtön első éjszaka, nem sokkal lefekvés után fontos dolgot tanultunk. Ételt, könnyen megközelíthető helyen, még a sátor előterében sem lehet hagyni, mivel a rókáknak jó a s…

Kezdődik az utazás

Ma reggel végre elindultunk a várva várt kalandra. Utazáshoz ideális, esős napot fogtunk ki, az előző napi 40 fokos kánikula után. Kényelmes tempóban haladtunk, 550 kilométert tettünk meg egész nap.
Többször is megálltunk, többek között azért is, hogy geocaching ládákat keressünk. Azt találtam ki ugyanis, hogy útközben végig „nyomokat” hagyunk majd. Otthagyjuk az aláírásunkat a geocaching ládákban. Az elsőt Poroszlón találtuk, majd a következőt már Szlovákiában, Lipnikyben. Nem vagyunk nagy ládakeresők, de ha megyünk valamerre és útba esik egy-egy érdekes láda, azt begyűjtjük. Most inkább az egyszerűbbeket kerestük menetközben.
Délután már Lengyelországba értünk és 6-kor még a nap is előbújt. Meg is álltunk rögtön egy magyar étteremnél. Még csak pár órája hagytuk el az országot, de a honvágy máris ide húzott minket J
Bográcsgulyást, egy helyi specialitást, rzeszowi savanyú levest és Gundel palacsintát rendeltünk. Az étlapon tényleg rengeteg magyar étel volt és magyar borok is. A falo…