Yosemite Nemzeti Park

Mariposa sokaknak kiindulópontja a Yosemite Nemzeti Park bejárásához. Szinte mindenki korán reggel kel, aztán bőséges reggeli után indulás a természetbe. Mariposától, El Portalon keresztül vezet az út a parkba. Itt kell megvenni a belépőt is. Autónként kell 35 $-t fizetni, ami egy hétig érvényes, vagy ha kettőnél több nemzeti parkot akarunk az USA-ban bejárni egy éven belül, akkor érdemes az America the Beautiful Pass-t, ami egy éves bérlet, megvásárolni, ami 80 $-ba kerül. Ez nagyon jó ajánlat, ennél kedvezőbbet nem lehet találni, az egyes parkokba szóló éves bérletek is 70-80 $-ért érhetőek el, ezzel pedig az összes nemzeti parkba beléphetünk.

Yosemite National Park

Half Dome - a Yosemite völgy nevezetessége

Mi először a Yosemite völgyet (Yosemite Valley) jártuk be. Nagyon nagy távolságok vannak a nemzeti parknak ezen a kis részén is, úgyhogy érdemes vagy kocsival menni egyes pontokhoz és onnan tenni meg több rövidebb túrát, vagy, ahogy mi is tettük, leparkolni az autót az egyik nagyobb parkolóban és onnan gyalog is elérhetünk sok látványosságot, ami pedig messzebb van, oda a park ingyenes, hibrid shuttle buszával mehetünk. Nyáron nagyobb kört tesznek meg a buszok, ilyenkor szezonon kívül már csak a völgy végét járják be, de így is nagyon praktikusak, több erőnk marad a túrázásra nekik köszönhetően. Így is lejártuk a lábunkat, mire mindent megnéztünk, amit akartunk. Nem is írok le minden pontot, amerre jártunk, csak röviden az érdekesebbeket.

Bridalveil Fall - Menyasszonyi fátyol vízesés

El Capitán

A leghosszabb túránk itt a völgyben, a Vernal vízeséshez (Vernal Fall) vezetett. Először csak az 1 km-re lévő hídig akartunk menni, de onnan alig látszódott a vízesés, így tovább mentünk és végül a vízesés tetejéig jutottunk, ami olyan 2-2,5 km-re volt. Nem volt hosszú annyira, de azért az egész napi sétálgatás mellett megerőltető ez a túra is. A végén már nagyon meredek lépcsőkön kellett mászni, odafele és visszafele is megdolgoztatja a lábat. De megérte, izgalmas volt az út és szép a kilátás fentről.

Vernal Falls

Út a vízesés tetejére

Ami kicsit csalódás volt, az a Mirror-tó volt (Mirror Lake), mert teljesen ki volt száradva. Ez teljesen természetes, augusztus végétől az őszi esők beálltáig, csak mi előre nem tudtuk, hogy így lesz. Így is szép volt azért, és legalább száraz lábbal átkelhettünk a tómedren és másik úton mehettünk vissza a kiindulási pontunkhoz. Egyébként sokkal melegebb volt, mint amire számítottunk itt a hegyekben. Végig sütött a nap, 18-20 fok körül volt a hőmérséklet.

Mirror Lake - Ádám a mederben

Túraösvény a Mirror Lake felé

A Yosemite alsó és felső vízesése is ki volt most száradva (egy vékonyka kis sugarat leszámítva), viszont azt egyáltalán nem bántuk meg, hogy még így is elmentünk ide. Megálltunk napozni a hídon, az alsó vízeséssel (Lower Yosemite Fall) szemben és pihentünk egy kicsit, néztük az épp akkor mászáshoz készülődő falmászókat. Aztán hirtelen egy anyamedve mászott elő a bokrokból két bocsával!! A kiszáradt patakmeder sziklái között sétáltak el egy darabon, majd meggondolták magukat és visszafordultak, újabb sziklákon másztak át, pár perc múlva pedig megint eltűntek a bokrok között. Végig tartottunk tőle a túrák közben, hogy valahol medvékbe botlunk, mert elég sok helyen figyelmeztettek a jelenlétükre, de végül így tisztes távolságból nagy élmény volt látni őket. Sajnos a fotók nem sikerültek, ahhoz túl messze voltak, hogy telefonnal jó képeket lőhessünk róluk.

Kiszáradt vízesés

Medvék

Ellátogattunk még a völgytől délre fekvő Mariposa ligetbe is (Mariposa Grove), ahol követve nagyjából a Mariposa Grove Trail-t, a Wawona-csúcsig (Wawona point) jutottunk fel. Ez nagyjából egy 10-12 km-es túra, attól függően, rövidítünk-e egyes szakaszokat, vagy épp kerülőket teszünk-e, hogy még megnézzünk egy-egy érdekes pontot. A Mariposa-ligetben hatalmas szikvója fák (sequoia) élnek. Bár amúgy is készültünk a Sequoia nemzeti parkba is, megnézni ezeket a faóriásokat, mégsem volt hiábavaló ide is ellátogatni. Nem lehet megunni ezeket a hatalmas fákat, melyeknek egy-egy ága önmagában felér egy szokványos méretű fával. Hihetetlen méretűre nőnek, és csodálatos belegondolni, hogy sokuk már több, mint 2000 éve létezik a Földön, azóta növekszik, gyarapodik. Szarvason az Arborétumban is áll egy ilyen nagy mamutfenyő, már őt is álmélkodva néztük mindig, mikor arra jártunk, most utána olvasva, kiderült, ő még csak egy kis fiatal, 145 éves fa, az itteni matuzsálemekhez képest. Reméljük lesz lehetősége még neki is legalább 1000 évig gyarapodni.

Háttérben a Grizzly Giant

Gyalogos alagút a sequoia alatt

Előző

Folytatás