Miami Heats – New Orleans Pelicans NBA meccs

A rodeó mellett még mindenképpen szerettünk volna ellátogatni egy másik sporteseményre is. Baseball, amerikai foci és kosárlabda szerepelt a listánkon. Persze egyelőre megelégedtünk a három közül csak az egyikkel is. Kosárlabda meccs volt a legtöbb, így arra volt a legegyszerűbb jó időpontot találni, és a stadion sem volt messze a szállásunktól. Ráadásul ezt a sportot ismerjük leginkább, így főleg nekem, ez volt a legjobban élvezhető. A baseball és amerikai foci közben valószínűleg csak kérdezgettem volna folyton Ádámot, hogy mikor, mi történik.

American Airlines Arena
Az American Airlines Arénában tartják a Miami Heats csapat hazai meccseit, ide váltottunk mi is jegyet. Interneten vásároltuk a jegyeket, a Miami Heats – New Orleans Pelicans meccsre, a SeatGeek oldalán. Itt találtuk a legolcsóbb árakat - 10 dollártól kezdődnek és elég jól látni a meccset mindenhonnan, akár a legolcsóbb helyről is. Nincsenek oszlopok az útban, vagy belógó világítótestek. Viszont a legfelső sorok már elég meredekek.

Kilátás a $15-os helyről
A stadionban több étkezde van, mint nálunk bármelyik plázában, így senkinek nem kell éhesen beülnie a meccsre. Mi evés helyett inkább elfoglaltunk a helyünket már fél órával a meccs kezdete előtt, így végignézhettük pár nagyon amatőr iskoláscsoport előadását, aztán jött a High Five csapat, akik lepacsiztak a pályára futó Miami Heats játékosokkal, majd kezdődött a bemelegítés. Kis nyújtás, dobálgatás után jött a himnusz és a csapattagok bemutatása. A New Orleans játékosai csak beszaladtak a pályára, a Miami Heats tagjainak bemutatása viszont egy külön show volt.


Ez a show hangulat megmaradt végig a játékidő alatt. Ha a csapatok időt kértek, vagy a negyedek közt szünet volt, rögtön kezdődött a szórakoztatás. Táncolt a kabalafigura, vagy jött a zoknikat dobáló emberke, mindig másik szektorban dobálva az ajándékokat. Szerveztek gyorsan egy játékot, vagy táncolt a Miami Heats szurkolócsapata. Félidőben egy egész szimfonikus zenekar vonult a pályára és adott elő egy klasszikust. Volt, mikor már folytatódott a játék, de még feltartották a figyelmünket valamilyen show elemmel is. A zene is folyamatosan szólt, a játék hangjait, a labda pattanását és a cipők csúszkálását a padlón alig néhányszor lehetett hallani.
Nem tudom az amerikai szurkolók mennyire követik általában a csapatuk meccseit, járnak-e idegenbeli meccsekre, de valószínűleg a New Orleans szurkolói közül nem sokan jelentek meg ezen a meccsen. Mikor a Miami Heats szerzett pontot, hatalmas üdvrivalgás, zene követte, a bemondó elégedetten kurjangatott, mikor a New Orleans támadott, síri csend lett és ha bement a labda a kosárba, a bemondó csak fahangon mondta a mikrofonba a pontot szerző nevét. Aztán mikor nagyon szoros volt az állás, akkor már fújjolás is volt a New Orleans játékosai ellen, főleg, mikor büntetőre került sor. Biztos meg lehet ezt is szokni, de én akkor sem szívesen játszanék idegenbeli meccseket itt az USÁban.
A végeredmény végül papírforma szerint alakult, a Miami Heats nyert, de nem sok hiányzott, hogy a New Orleans egyenlítsen. Meccs után még tartottak egy kis győzelmi partyt is az arénában, főszerepben a kabalamadárral.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések